Új tanulmány mutatja: nagyon csúnyán mellélőtt az Európai Unió a szigorú szabályozással

Egyelőre rendkívül messze van az Európai Unió attól, hogy elérje hőn áhított célját, azaz, hogy 2040-re a felnőtt európai lakosságnak mindössze öt százaléka dohányozzon. A cigarettázás visszaszorítása nem igazán jött össze a brüsszeli vezetésnek, hiszen még mindig több millióan gyújtanak rá naponta az unió tagországaiban. A European Policy Innovation Council (EPIC) független szakértői elemezték a dohányipar jelenlegi helyzetét. Tanulmányuk szerint a tudományon, innováción és arányos szabályozáson alapuló megközelítés lehet az egyetlen hatékony és fenntartható út, amely képes egyszerre javítani a lakosság életminőségét és erősíteni az EU gazdasági ellenálló képességét.

Az EPIC kutatása szerint az elmúlt évtizedek egyre szigorúbb európai uniós szabályozásai ellenére – reklámtilalmak, adóemelések, figyelmeztető képek – 

A tanulmány kiemeli: a dohányzás nem csupán döntés kérdése, hanem egy összetett függőség, amely árnyaltabb és sokrétűbb megközelítést igényel. Éppen ezért a tanulmányt készítő szakértők úgy vélik, hogy a dohányzás elleni küzdelemben nem a tiltás és a szigorú szabályozás a leghatékonyabb eszköz. Célszerűbb teret engedni az ártalomcsökkentésnek, vagyis az új típusú dohányzási alternatíváknak. A technológiai fejlődés révén az új típusú termékek, megfelelő európai uniós szabályozás mellett hozzájárulhatnak a dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmak csökkentéséhez, hiszen használatuk jóval kevesebb károsanyag kitettséggel jár a hagyományos cigarettákhoz képest.

Jelenleg egyedül Svédország az, ahol a hagyományos dohánytermékek fogyasztása olyan mértékben visszaszorult, hogy az ország már idén elérte az Európai Unió célját, miszerint a felnőtt lakosság körében a cigarettázók aránya 5 százalék alá csökkenjen. A svédek titka az alternatív technológiák – az e-cigaretta, a hevített dohánytermékek, a nikotinpárnák és a snüssz – elérhetőségében, valamint a kockázatokkal arányos, ösztönző adópolitikában rejlik. 

Versenyképesebb lehetne a gazdaság

A dohányzással kapcsolatos döntéseket gazdasági szempontból is érdemes megközelíteni. A kutatás kiemeli, hogy a dohányipar Európában évente 224 milliárd euróval hozzájárul a teljes GDP-hez, ami 11 százalékkal nagyobb, mint a telekommunikációs (130,3 milliárd euró) és a textilipar (71,5 milliárd euró) együttes teljesítménye. Az iparág közvetlenül és közvetve pedig 2,1 millió munkahelyet biztosít,

Az Európai Bizottság által javasolt tiltások és szigorú szabályozások mentén alkotott irányelvek jelentősen hozzájárulhatnak a feketepiac térnyeréséhez, amely számos veszélyt rejt. Egyrészt az ellenőrizetlen forrásból származó termékek, köztük például a hazánkban illegális ízesített folyadékokat tartalmazó alternatívák, az egészségre fokozottan káros anyagokat tartalmazhatnak. Másrészt figyelemreméltóak a jelentésben szereplő illegális kereskedelemre vonatkozó adatok is: 35,2 milliárd szál cigarettát, a teljes forgalom 8,3 százalékát értékesítik jelenleg illegálisan az EU-ban. 

Tekintettel az Európát és az EU-t jelenleg érintő gazdasági és geopolitikai környezetre, az Európai Bizottságban jelenleg nem időszerű a dohánytermékekkel kapcsolatos irányelvek felülvizsgálata. Míg a TPD (Tobacco Product Directive) a hagyományos és az alternatív termékek – hevített dohánytermékek, e-cigaretták – gyártásának, megjelenítésének és forgalmazásának európai uniós szabályozására, addig a TED (Tobacco Excise Directive) az adózási előírások uniós harmonizálására törekszik. Mindkettő esetében fontos célkitűzés a piaci torzulások elkerülése és a fogyasztás mérséklése. Ezeket a céloknak azonban a jelenlegi szabályozási környezet EU és tagállami szinten is eleget tesz, bár a kereteken belül az egyes tagállamok eltérő módon közelítik meg a témakört a saját piacaik ismeretében. Az EPIC állásfoglalása szerint az új irányelveknek – ha azok felülvizsgálata mégis megkezdődik – az ártalomcsökkentés felé kellene majd elmozdulniuk, világosan megkülönböztetve egymástól az égés nélküli termékeket és a cigarettákat, valamint ösztönözniük kell a jövőben a füstmentes alternatívák fejlesztését.

Nyitókép: JOEL SAGET / AFP